Indián múzeum - Tihany
Weboldal: www.panoptikum.hu E-mail: info.muzeum@t-online.hu Telefon: +3630/9468-220

Az Indián Múzeumról

Fedezze fel velünk Amazónia misztikus őslakóit, a szent vízesések népét, Dél-Amerika legfélelmetesebb harcosait!

A dél-amerikai tárlatot összegyűjtő és azt múzeumként bemutató kiállítás létrehozója 2003-ban találkozott a dél-olaszországi Ravellóban egy dél-amerikai családdal. Az apa, Estuardó Ecuadorból érkezett és adományokat gyűjtött több iskola számára, amelyek az amazóniai esőerdőben épültek. A gyűjtemény tulajdonosa a családfőtől hallott először a harcos múltú shuar indiánokról, akik magukat a Szent Vízesések népének is nevezik. A több alakalommal folytatott eszmecsere során kiderült, hogy Estuardó apja is a shuar indián kommuna tagja és még ma is a régi tradíciók szerint, az esőerdő mélyén éli mindennapi életét.

Ez a találkozás indította el a későbbi gyűjtemény tulajdonosának fantáziáját, hogy megismerje a távoli és titokzatos kultúrát. Újabb találkozások, újabb ismeretségek kötése, levelezés és hosszú éveken át tartó, mindenféle úton történő anyaggyűjtés előzte meg az Amazonas Múzeum létrejöttét.

A tihanyi Magyar Királyok Panoptikumában helyet kapó nagy sikerű vendégkiállítás - az Amazonas Múzeum - egy - a dél-amerikai esőerdők mélyén élő – indiáncsoportot, valamint ennek a nagyvárosi beilleszkedés során kialakult szubkultúrájával ismertet meg, autentikus tárgyak, grafikák és replikák bemutatásával.
A jivaro indiánok – ezt a nevet a spanyol hódítóktól kapták, egyébként a shuar az elterjedtebb elnevezésük - Ecuador nyugati oldalán és Peru északi felén, az Andok keleti lankáin élnek.

A 16. században Dél-Amerikában tömegesen jelentek meg az aranyra áhítozó konkvisztádorok. A hagyomány szerint a shuar indiánok törzsfőnökének elege lett a rablásból és az azzal járó pusztításból. Ezért a spanyol hódítókat egy alkalommal leitatta, a város akkori lakóit harcosai lemészárolták, a kormányzó és a spanyol előkelőségek torkán pedig olvasztott aranyat öntöttek le. Sok száz spanyolnak levágták és zsugorították a fejét, majd vitték magukkal az esőerdő mélyére.

Az 1930-as években a civilizáció felfedezte őket és megjelentek katolikus hittérítők, akik munkájának következményeként a shuar indiánok nagy része közösségekben gyűlt össze, és lassan beilleszkedett az ecuadori társadalomba. A gyerekek ma már iskolába járnak, a férfiak híresen jó katonák és ezért legtöbben a hadseregben szolgálnak. Azonban a haladás mellett ma is ápolják ősi tradícióikat. A régi szokások az esőerdő mélyén lassan a múlt ködébe vesznek…

A kiállításon több érdekesség is látható. Különleges kiállítási tárgy az a madártoll-fejdísz, amelynek tollazatát a madár megnyúzását követően bőrével együtt tekerték a fejdísz alapjára. Egyedi kiállítási tárgy az óriáskígyó bőréből készült csörgős ágyékkötő is, valamint a hozzátartozó csonthéj-melltartó, amellyel együtt teljes női öltözéket alkot.
Fúvócsövek és az azokat kiegészítő növényi méreganyag-tartók is találhatók a vitrinekben, lándzsákkal, tőrökkel, harci ruházatokkal és az esőerdő patikájaként megismerhető gyógynövényekkel.

Indián Múzeum - Tihany
Weboldal: www.panoptikum.hu E-mail: info.muzeum@t-online.hu
Telefon: +3630/9468-220

 Fel